Vincet Cassel arcberendezésével nehéz hősszerelmest játszani, így nem is csoda, hogy Jean-Francois Richet új duplájában (kétrészes film lesz) megint egy vadállatot játszik, vicsorog majd hozzá és néz nagyon kúl grimasszal az arcán, ehhez rohadtul ért ugye.
A film egyébként egy Jacques Mesrines nevű francia fazon élettörténete és szép kis karrierje körül forog, az ott első számú közellenségnek tartott fazon eleinte csak szállodákat rabolt ki, de miután kurvára nem foglalkoztak vele, felbátorodott, és tulajdonképpen minden bűncselekményt elkövetett, amit lehet (jó, repülőt nem vezetett toronyházba), 40 gyilkosságot vallott be a végén például. A végére már rendes hajtóvadászatot folytattak ellene, elkapták, de meglógott a sittről, de a vége persze (számára) tragikus lett, sortűz, halál.
A franciák jó krimiket tudnak csinálni, így csak támogatni tudjuk az ötletet, ha lehet Jean Reno alakítsa már a főhős nyomozót gyűrött ballonban, borostával, köszönjük előre is.
Az onlány letölthetővé tett tartalmak és az így kölcsönözhető DVD-k (Netflix) bizony bebasztak alaposan sok mindenkinek, így nem is csoda, hogy a korábban jelentette Wal-Mart és Target keménykedést követően a legnagyobb amerikai DVD-kölcsönző hálózat is durcás lett.
Az USA egy nagy ország, éppen ezért azon sem kell csodálkozni, hogy az egy főre eső elmeháborodottak száma jócskán meghaladja a magyar átlagot. Itt van mindjárt Bill O'Reilly, neves jobbos műsorvezető, aki véres szája mellett zaklatási ügyeiről is jól ismert, a The Smoking Gun website egész fasza kis bírósági dokumentumokat tart raktáron a pereiről. Nem idéznénk túl hosszasan belőlük, legyen annyi elég, hogy az O'Reilly Factor című politikai műsor vezetője szereti, ha a seggében egy vibrátor dolgozik, miközben ő az egyik kolleganője hangjára veri a farkát, ha ez a normális viselkedés, akkor mi büszkék vagyunk deviáns mivoltunkra.
Sam Jackson, a kurva kígyókat a kibaszott gépről eltávolító leze feka csávó, aki a Ponyvaregényben képes volt Hawaii ing és rövidnadrág mellé Bad Motherfucker feliratos pénztárcát magánál hordani ismét Bruce Willis oldalán fog játszani. Willis védett kategória, vele nem viccelünk, aki koszos atlétában és mezítláb képes egy felszálló 747-est egy télikabát segítségével jobb belátásra bírni, az minden tiszteletet megérdemel.
Martin Scorsese, akit nagyon szeretünk és tisztelünk, dokumentumfilm forgatásába vágja a fejszéjét, mégpedig a Rolling Stones nevű, 200 éves összéletkorú társulatról fog forgatni, igazi hollywoodi találkozás ez, a szakmák nagy öregjei, stb.
Justin Timberlake-ről nem szívesen írunk, mert minek, de most kell, mert viccesnek találjuk a történteket. Nem JT volt a vicces (lehetetlent nem kívánunk), hanem a Nick Cassavetes új filmjét, az Alpha Dog című független darabot övező hoppáré.
Kimondhatatlanul utálok repülni, és nem csupán a dohányzás betiltása, hanem a pl. a hosszú utakra jutó szar filmek száma miatt is, de ha minden igaz, akkor mostantól már nem csak a családi vígjátékok és Robert Redford keserédes filmjei segítenek a Frankfurt-Tokyo közötti 11 óra eltöltésében, hanem normálisabb filmek is.