Ha egy átlagértelmiséginek, tehát az olvasással nem hadilábon álló magyar embernek felteszem a kérdést, hogy melyik amerikai író kedvenc hőse Jack Ryan, szerintem ötvenből jó, ha hárman tudnák a választ, miszerint Tom Clancy találta ki a szimpatikus CIA-ügynököt, míg ha ugyanezt a kérdést Angliában vagy az USA-ban teszem fel, a válaszadók fele már hallott az illetőről. Ez persze lehet azért, mert Tom Clancy könyvei annyira szarok, hogy a kuta nem olvassa őket itthon, (és erre csak mi, magyarok jöttünk rá) de az igazsághoz valahogy közelebb járunk, ha az ótvar kiállítású könyveket és a minősíthetetlen fordítást okoljuk a közönyért.
Az egyszerű irodistából az USA elnökévé avanzsáló Ryan története kilenc, egyenként úgy 700 oldalnál kezdődő és akár 900-at is elérő regényben zajlik, melyek közül négyet meg is filmesítettek, Ben Affleck, Alec Baldwin és Harrison Ford főszereplésével - nekünk legjobban Ford tetszett a szerepben, habár mint film, a Vadászat a Vörös Októberre sem volt rossz Baldwinnal. A négy film (Vadászat a Vörös Októberre, Férfias játékok, Végveszélyben, A rettegés arénája) nem mellesleg 782 millió dolláros bevételt hozott a stúdiónak.
Nem azért, mert nem szeretjük Berget, aki ugye megcsinálta a Péntek esti fényeket, utána meg abból egy istencsászár tévésorozatot, és akkor még a Very Bad Things-ről nem is beszéltünk, meg az akcentusáról a színész-rendezőnek, amit IMÁDUNK, de ezt a Dűne-dolgot kurvára nem tartjuk jó ötletnek. Berg jó, amikor aránylag kis méretekben kell dolgozni, lásd FNL vagy VBT, de a Kingdomban, amikor eksön van, és robban, és fut, és közben kellene a karakterekkel valamit kezdeni, na akkor megremeg a keze.
