Írtunk már arról, hogy Amy Berg pedofil dokufilmje kijön lassan Amerikában, friss hír, hogy a katolikus egyház-pedofil papok-eltussoljuk szentháromságról szóló filmet az MPAA túlságosan is keménynek találta, és vagy csak R vagy NC-17-es besorolással hajlandó a tréler bemutatását engedélyezni. Ez azért nagy geciség, mert így a bemutató csak a hasonló besorolású filmek előtt mehet le, az egyik legnagyobb reklámlehetőségtől fosztva meg a Lionsgate stúdiót. Persze azt feltételezni, hogy egy pedofil papokról szóló dokumentumfilm besorolására a katolikus egyház bármilyen hatással lenne, csak az én rosszindulatom terméke.

Mivel a Lionsgate nem tagja az MPAA-t aláíró stúdiók szervezetének, így leszarják a besorolásosdit, és unrated verzióban mutatják be a filmet reklámozó trélert - azonban a filmszínházakban, melyek ez ellen nem ágálnak.

Hollywood időről-időre felkap egy-egy témát, és forgat róla egy rakat filmet, jót is szart is, dógoznak a jómunkásemberek. A háború mint olyan azonban hálás téma, mindent el lehet benne sütni horrortól a pornóig, lehet romatikus-szerelmes-szökős, kémes-izgalmas-hősies, és így tovább, csak a büdzsé nagyságától függ a kimenetel, hány CGI Tigrisre van pénz, John?

Peter Jackson, akinek az Új-zélandi országimázs központ - már ha van ilyen nekik - többet köszönhet, mint bárki másnak, úgy néz ki, hogy csak leforgatja egy 1954-es brit film remakejét, mely speciel a "náci vonalak mögé beszivárgó titkos alakulat felrobbant valamit" alfajba tartozik (egy kommandósokból álló alakulat három gátat akart felrobbantani a második világháború alatt). A szőrös lábú és kisnövésű lényeket olyannyira szerető Jackson ezúttal csak producerkedik majd, a rendezői székbe Christian Rivers nevű haverja ül majd - ez lesz az első rendezése.

Paul Verhoeven neve a Showgirls óta már nem cseng annyira jól, mint azt megelőzően (ha csengett egyáltalán jól valaha), és ennek a filmjei isszák meg a levét persze, mint a legutóbbi, Black Book című is. A torontoi filmfesztiválon csak "Showgirlsbe oltott Schindler listájaként" emlegetett művet Ajrópában forgatta a botrányosan szar filmeket oly jó érzékkel készítő Verhoeven most a "zsidó lány megmenekül a náci borzalmaktól és bosszút áll" kategóriában indult el, és szőkített fanszőrzet iránti fetisizmusa ebben a filmben sem maradhat el. Lehet nem kéne erőltetni a művészkedést, mér' nem forgat valami jó kis pornót?

Az egyik amerikai hírügynökség szerint Keith "túlélek mindent, vazze" Richards forgatásai napjai a Pirates3 díszletei között kábé úgy telnek, mint egy Stones turnén, amin csodálkozni nem nagyon lehet, az ember így hetven környékén már nem nagyon tud megváltozni.

Szóval éppen egy Deppel közös jelenetre készültek, amikor a trélerből csak számottevő erőfeszítések árán lehetett elővarázsolni a cserzett fejű gitárost, és abban sem volt sok köszönet, mert be volt állva, mint minden rendes rockzenész buli előtt. Amikor a rendező ezt szóvá tette, Richards azt bírta mondani, hogy ha józan színészt keresett erre a szerepre, akkor kurvára melléfogott, mert ez van és kész.

Nagyon várjuk már, hogy a betépett/beszívott/saturészeg kalózt játszó Depp mellett hogy fog kinézni a betépett/beszívott/saturészeg Richards.

Anyám borogass, még a végén valóra válik minden valamit magára adó mozirajongó egyik rettegett rémálma (a másik a horrorpornó műfaj betiltása), musicalt csinálnak a világ egyik legótvarabb filmjéből, a Showgirlsből. Joe Eszterhas sem gondolta annak idején, hogy ennyire kiakadnak a kritikusok és a nézők a borzalmas forgatókönyv és úgy egyébként a szörnyű film láttán, pedig de, kollektíve behányt mindenki a banális történeten, a kivillanó csecsek és seggek ellenére is, pedig.

A vásznon való dúlást követően itt a nagy lehetőség, hogy minden idők leggázabb musicalje címet is megkaparintsa a zenés-táncos-csöcsös alkotás, Las Vegasban kerül színre majd, a producerek a méltán nagy sikerű Urinetown című másik musical mellett is bábáskodtak, ilyen címmel normális helyeken be sem lehetne mutatni valamit, de hát Amerika az már csak ilyen.

• Kedvenc színészünk (na jó, van több is, de akkor is), Johnny Depp úgy látszik, hogy a karibi kalózok után már nem nagyon akar visszanézni, és csak gigantomán produkciókban gondolkodik. A Rex Mundi című project alapját Arvid Nelson és Eric Johnson ún. graphic noveljei alkotják (majd kitalál valaki rá valami jót), és egy olyan Európában játszódik, melyben a katolikus egyház uralja a világot, inkvizíció, stb. 1933-ban, nekünk tetszik a terv, csak aztán film is legyen belőle.
• Juliet Binoche nem nagyon szokott komikus szerepet játszani, de jövőre ez is megtörténik, Dane Cook és Steve Carell oldalán láthatjuk egy vígjátékban, melyben minden férfi pont bele lesz szerelmes. A két férfi főszereplő (az agyonsztárolt Cook itthon nem nagyon ismert, de kint rohadt sikeres káromkodós komikus; Steve Carellt nem kell bemutatni) asszem garantálja a röhögést, reméljük őzikeszemű kedvencünk is fel tud nőni a feladathoz.
• A hollywood.com értesülései szerint Tarantino eredetileg Kurt Cobain és Courtney Love számára írta a Ponyvaregényben szereplő drogdíler/lyuggatott arcú csaj páros szerepét, de nem vállalták be. Most sajnáljuk, vagy sem? Fogós kérdés.

Richard Matheson kisregényét már sokszor megfilmesítették, a téma sem valami hű de lenyűgöző, hiszen egy nagy katasztrófa egyetlen túlélőjáről szól, ebben az alkotásban vírus pusztít, de volt már atomháborús, meteoros és földrengéses alfaj is, hát igen, fosunk tőle, hogy valami/valaki majd szétkúrja a sárgolyót, ilyenek vagyunk.

Az I am Legend mindenesetre egy nagyon jó könyv, és az eretei terveknek jobban örült volna mindenki, mert Ridley Scott forgatta volna a filmet Svarcival, de az osztrák erősember elment politikusnak (agyrém, nem?), jött Will Smith, aki szívügyének tekinti meg hasonlók. Aztán Johnny Depp is szóbajött, legyen társa az egyedül maradt embernek, vírustól elzombisodott embertársainkat mégis jobb kettesben baszlatni, nem?

Igen ám, de kiszállt a legendás fenegyerek is, és a legutóbbi állás szerint Will barátunknak be kell érnie nőkkel, de azokból rögtön kettőt is kap, egyik a neje (zombi), a másik pedig a bolygó újranépesítésének záloga, Anna. A képen a zombinej még a vírus hatása előtt.

Sok szempontból érdekes volt a Path to 9/11 felvezetése, kikelt ellene a demokraták nagy többsége, előkerültek az összeesküvéselmélet gyártók szépen sorban, a kormány robbantotta fel a két tornyt és hasonló baromságok, az ABC a külső nyomásak engedve az USA-ban a vágott verziót adta le, Angliába, Ausztráliában és Új-Zélandon viszont lemehetett ez eredeti változat.

Mi az amerikai adás egy példányát kaparintottuk meg, de nem biztos, hogy az a kivágott 20 perc annyit javított volna az összképen. Félreértés ne essék, tisztességes kis iparosmunka ez, vannak benne jó és nagyon rossz pillanatok, 5 órás műsoridőt általában nem egyszerű kitölteni, de itt annyi minden történik, hogy ihaj.

Egészen 1993-ig megyünk vissza, a WTC elleni akkori támadás reggele az első mérföldkő, és innen haladunk szépen lassan előre, megismerjük az összes fontos szereplőt, vannak jó arabok meg rossz arabok, hős amerikaiak és beszari amerikaiak, van aki mindent arra tesz fel, hogy megállítsa Bin Ladent és akadnak olyanok is, kiknek a karrierjük fontosabb. Az amerikai filmekre tendenciózusan jellemző szép ember - jó ember, csúnya ember - rossz ember párhuzam az agyamra ment már az első órában, könyörgöm, direkt választottak ki antipatikus arabokat a terroristák szerepére? Arról nem is beszélve, hogy Condoleezza Rice szerepét a 24 leggecibb karakterét, Sherry Palmert alakító Penny Johnson Jerald kapta, nincs olyan tévénéző odaát, aki nem formált azonnal negatív véleményt a hölgy láttán.

A hősök, akik persze mindent már jóelőre tudtak, és csak azért nem kapták el Bin Ladent, mert Clinton/Bush nem ért rá ezzel foglalkozni, a döntéshozók pedig nem akarták a saját bőrüket vásárra vinni egy félresikerült akció miatt, szóval hőseink makulátlanok és önfeláldozók, olyan az egész, mint egy jól sikerült Rahan képregény, csak a téma sokkal komolyabb annál, semhogy ilyen szarságokkal elbagatellizálják. A készítők kínosan ügyeltek arra, hogy mindkét oldalt egyformán hibásnak állítsák be: sem Clintonék, sem pedig a Bush kormányzat nem lehet büszke arra, amit (nem) tett a tragédia megakadályozás érdekében. 

A film online is megnézhető mellesleg, ha az abc.com ugat az ip cím miatt, a gugli ad rá megoldást.

A tegnapi apple hírhez kapcsolódunk, öt nagy amerikai stúdió, azaz a Universal, a 20th Centrury Fox, a Disney, a Paramunt és a Columbia nekiesett egy kínai cégnek, mert az állítólag illegális másolatokat készített filmjeikről, azokat terjesztette és nem kis bevételre tett szert ezáltal.

Nem az összeg nagysága (312.000 USD), hanem maga a tény, hogy az öt nagy összefog, és nekiesik egy kalóznak az, ami hírértékű, mert ugye egy ilyen per, amire ráadásul Kínában fog sor kerülni nem holnapra fejeződik be, de statuálni, na arra pontosan megfelelő.